Boldog Karácsonyt

és Sikeres Újesztendőt kívánunk

Tisztelt Partnereinknek!

Szeretnénk megörvendeztetni kedves Vevőinket egy olyan ünnepi kiadvánnyal, mely az idei, sok örömteli esemény bemutatása mellett a hasznos információk tárházát is a képzeletbeli Euroflow-karácsonyfa alá teszi.

Melyek azok a 2022-es események, történések, értékesítések, melyekre örömmel és nem titkolt büszkeséggel emlékezünk vissza?

Gázipari üzletágunk jelentős eredményeket produkált az AEON tolózárak és a BANIDES gömbcsapok értékesítésében. Mindkét elzáró típust a hazai gázszolgáltatók és kivitelezőik alkalmazzák folyamatos megelégedettséggel.

Természetesen az elzárók mellé örömmel adjuk át Vevőinknek a működtetéshez nélkülözhetetlen kiegészítőket (szárhosszabbítókat, csapszekrényeket, egyéb fontos termékeket) is.

Csőhálózati anyagaink közül a gyárilag szigetelt IZOSTAL acélcsöveink és az azok nélkülözhetetlen kiegészítőiként szolgáló CANUSA terepi korrózióvédelem továbbra is töretlen sikernek örvend.

Örömmel említjük meg azt a felkérést is, melynek 2022 nyarán tettünk ele- get: az MVM Égáz-Dégáz Földgázhá- lózati Zrt. a szegedi telephelyén egy teljesen új Gázipari Oktatóközpontot hozott létre, ehhez oktatási anyagaival járulhatott hozzá az EUROFLOW Zrt.

Vízhálózatok építése, felújítása, karbantartása és hibaelhárítása vonatkozásában is jelentős ered- ményeket ért el az EUROFLOW Zrt 2022-ben. A teljesség igénye nélkül említjük itt a csőbéleléses, valamint a speciális HYMAX idomok alkalmazásával megvalósult építési projektjeinket, valamint azokat a csőhálózati hibaelhárításokat, mely a szolgáltatók SOS, vagy akár tervezett problémamegoldásaiban nyúj- tottak hathatós segítséget.

Ugyancsak a vízellátás témaköréhez köthető a 2022-es év két, számunkra meghatározó eseménye, a müncheni IFAT Víz- és Szennyvíztechnikai Világkiállítás- és Fórum, valamint a hazai „VÍZPRÓBA”, azaz a vízszerelők országos versenye. Mindkét esemény („normál esetben”) rendszeres időközönként, két- illetve egyévente kerül megrendezésre, de a COVID miatt elmaradt előző összejövetelek különös érdeklődést generáltak az idei rendezvények számára.

Az utóbbi, hazai Szerelőverseny kreatív feladatának győztesét a PLASSON extra jutalommal díjazta, ennek részleteiről egy külön cikkben számolunk be.

A 2022-es év két legnagyobb léptékű szakmai fejlesztéséről is szeretnénk beszámolni karácsonyi lapszámunkban. Az egyik a PLASSON PF gyártmányú hegesztőgép-családjaihoz köthető, mely alapjaiban változtatta meg az elektrofúziós hegesztéstechnológiáról eddig szerzett ismereteinket, a hegesztőgépek felépítésének-, funkcióinak- és a kapcsolódó mobil applikációinak tekintetében is.

A QR kódok fokozatos térnyerése együtt járt ugyanis a hegesztőgép szkennerének és nyomtatott áramköri alaplapjának elengedhetetlen módosításával. A külső eszközökkel (pl. mobiltelefonokkal) történő folyamatos kommunikáció pedig a gépben egy extra Bluetooth jeladó, a telefonok számára pedig több új applikáció kifejlesztését is szükségessé tették.

A másik fejlesztés inkább mondható már több éve folyamatosnak, mint kizárólag a 2022-es év termésének. Ez a téma pedig a hidrogéngáz bekeverése a földgázba, ezzel a fajlagos földgázfogyasztás és az ehhez köthető ökológiai lábnyom CSÖKKENTÉSE, EGY IDŐBEN, EGYSZERRE. Ez a téma számunkra a gázipari termékeink hidrogén gázzal szemben történő ellenállásában, annak vizsgálatában és bizonylatolásában érhető leginkább tetten.

Izraeli szakmai tanulmányút és előzményei

Ahogyan azt a Bevezetőben is említettük, a COVID miatti kényszerszünet után, 2022-ben a MAVÍZ megrendezte az Országos Víziközmű Szerelőversenyt „VÍZPRÓBA” néven. Az eseményt nagy várakozás előzte meg, több okból is. A pandémia okán elmaradt korábbi események, a víziközmű iparág általános helyzete, valamint az, hogy az idei házigazda az egyik legnagyobb hazai szolgáltató, a Fővárosi Vízművek Zrt volt, mind- mind a felfokozott várakozás okaként tekinthetők.

A szervezők nem is maradtak el a várakozástól. Két impozáns fővárosi helyszínen (Városliget Napozórét és Gellérthegy Filozófusok kertje, a Sánc utcai Víztározó közelében) történtek a szabadtéri versenyek, a legjobb hazai beszállítók szponzorálása és anyagellátása mellett.

Ennek többek között az is volt az eredménye, hogy (országos szintű rendezvényről lévén szó) minden résztvevő a jelenleg elérhető csúcskategóriás, mondhatni hightech beépítési anyagokat használhatta, azokról szerzett kézzelfogható ismereteket, még akkor is, ha mindennapi munkájuk során nem pont ezekkel a professzionális anyagokkal dolgozhattak.

Az EUROFLOW Zrt is hozzájárult a szerelési anyagok kínálatához, saját termékválasztékából. Képeink néhány érdekes szerelési feladatot mutatnak, továbbá betekintést engednek a szerelési területet körülvevő termék- és cégbemutatókba is.

Az EUROFLOW Zrt egy nem mindennapi ötlettel / feladattal járult hozzá a verseny sikeréhez. A PLASSON gyártmányú Ser1 idomokat kellett felhasználni, tetszőleges két- és/vagy háromdimenziós alakzatok létrehozására.

Ennek megvalósításában csak a versenyzők kreativitása szabhatott határt, hiszen minden csapat kellően nagy mennyiségű PLASSON s1 idomot és tetszőleges módon feldarabolható polietilén csövet felhasználva alkothatta meg„remekművét”, demonstrálva ezzel azt, hogy a ser1 idomok szerelése rendkívül egyszerű és villámgyors.

A FŐVÍZ Zrt jóvoltából mindezt videon is megtekinthetjük:

E rendhagyó csapatverseny győztese, azaz a „legkreatívabb hazai Vízmű” a BÁCSVÍZ Zrt csapata lett, egy kerékpár megalkotásával, pusztán PLASSON ser1 idomok és polietilén csődarabok felhasználásával. A bírálók itt nem csak a kreativitást vették figyelembe, hanem a létrehozás során alkalmazott műszaki, statikai tudást is, mely együttesen adta létrehozott alkotás értékét.

A felhasznált termékek gyártója, az izraeli PLASSON cég különdíjat ajánlott fel a győztes csapatnak: egy szakmai- és tanulmányutat kínált természetesen a PLASSON termékek gyártásának megtekintésével egybekötve. Szakmai utazásunk során másik fontos izraeli partnerünket, a KRAUSZ céget is meglátogattuk. Megnéztük a vadonatúj gyártóüzemet, az új gyártási eljárásokat és a termékfejlesztéseket is.

PALÁSTJAVÍTÓ és KRAUSZ REPAMAX© összehasonlító elemzése.

(előnyök és hátrányok, konstrukció és funkciók)

Mi adja e két termékcsoport együttes, összehasonlító elemzésének aktualitását? Miért látjuk szükségét annak, hogy ezt a témát többször, több oldalról is megvizsgálva, ismét elővegyük? Ennek oka a sok egyéb vonatkozás mellett, többek között abban is keresendő, hogy a hazai víz- és szennyvízhálózatokhoz köthető feladatok körének rangsorolásakor, valamint az azokra fordítható pénzeszközök meghatározásának figyelembevétele során, egyre inkább prioritást élveznek a rövid szakaszokra koncentráló, állapotjavító tevékenységek, más szóval a hibaelhárítások, szemben a teljes hálózatcserékkel, és a nagyobb hálózatrekonstrukciókkal.

A víz- és szennyvízhálózatok meghibásodása esetén (értékesítési statisztikáink szerint) nagy számban alkalmaznak a szerelők VEGYESEN palástjavítókat és KRAUSZ gyártmányú REPAMAX© idomokat is, mindkettőt általában hibaelhárítási célra.

Érdemes tehát feltenni ezeket a kérdéseket:

  1. Melyek a legfontosabb konstrukciós (tervezési, gyártási, anyagfelhasználási) különbségek e két termékcsalád között?
  2. Ezekből a szerkezetei eltérésekből milyen alkalmazástechnikai, funkcionális lehetőségek adódnak?
  3. Végezetül pedig, mindezek összesítéseként, a felhasználó milyen előnyöket nyerhet a helyes és célszerű alkalmazás esetén?

Szögezzük le a legelején: amíg a palástjavítók elsősorban a csövek felszíni hibáinak korrigálására, IDEIGLENES jelleggel történő (és esetleg, csak nagyon ritkán végleges) kijavítására szolgálnak, addig a KRAUSZ REPAMAX© idomok (akár egy időben, egyszerre is) kettős funkcióval rendelkeznek: KÖTŐ- és JAVÍTÓIDOMOK. Hogyan lehetséges ez? Ennek megválaszolása érdekében kell részleteznünk a fenti 1-es kérdéskört, azaz a konstrukciós különbségeket.

Először is szembetűnő az idomok külső kialakításában látható különbség.

Palástjavítók esetében általánosan elfogadott az átmérőtől függő, egy-, két- vagy háromoldalon feszített kialakítás:

Habár ez a rögzítési megoldás lehetőséget nyújt az idomok esetén néhány milliméternyi +/- tűrésmezőre, azaz minimális toleranciára (más szavakkal csőbefogadó képesség-változtatásra) is, de mivel ez nem túl nagy érték, ezért ez egyben a palástjavítók egyik jelentős hátrányát is jelenti a REPAMAX -hoz képest.

Lássuk most, hogy ez a rögzítési módszer milyen a REPAMAX -nál. Szabadalommal védett gördülőpofás kialakítást láthatunk e termékcsalád esetében, mely az extra hosszú csavarszárak miatt akár 32mm csőbefogadást is eredményezhet (az első képen még záródás előtt láthatóak a pofák, azután pedig a zárás 2 fázisát bemutató elvi ábra látható):

Az idomok külső kialakításában jelentős eltérések, fontos különbségek láthatóak az acélházon, azaz az idom testén is: amíg a palástjavító hosszanti hegesztésekkel, több darabból készül, addig a REPAMAX egy darabból, hajlítással gyártva, mechanikus rögzítéssel, hegesztés nélkül (ez a termékjellemző a merevség, tartósság, korrózióállóság szempontjából szól a REPAMAX mellett)
Tekintsünk ezek után az idomok belsejébe, mert itt van a két gyártmánycsalád közötti leglényegesebb különbség.

Palástjavítók esetén síklapú gumi, átfedéssel és sejtmintázattal szolgálja a csőpaláston történő tömítést:

Ez pedig csak akkor működik megfelelően, ha körkörösen és az idom teljes szerkezeti hosszában lefedi a csőpalástot. Ez egyben azt is jelenti, hogy mozgó, elmozduló csövek esetén tömítésre képtelen. Csak egytengelyű, fix, mozdulatlan csővégek esetén valósítja meg a KEZDETI cseppmentes tömítést.

Milyen megoldást nyújt ezzel szemben a KRAUSZ REPAMAX? Ez a nemzetközi szabadalommal védett megoldás a két darab „hidraulikus tömítőgyűrű”, vagy (más szavakkal) „nyomás által támogatott tömítőgyűrű” az idom végein:

Amint ezen az elvi ábrán is látható, ez a konstrukció bőséges teret enged a csővégek szabad mozgásának és így megvalósítható a hibaelhárításon (pl. a palásthibák javításán) túl a FOLYAMATOSAN MOZGÓ / DINAMIKUS CSŐVÉGEK ÖSSZEKÖTÉSE is.

Amennyiben pedig ez az üreges gyűrű kétrétegű, melyből a belső igény esetén eltávolítható, akkor a teljes tolerancia, a befogadó képesség is megnövelhető akár 32 mm-ig:

Fentiek alapján íme a megvalósítható funkciók áttekintése REPAMAX esetében, a palástjavítókhoz viszonyítva:

  • Mivel a REPAMAX idomok csak a „végeken dolgoznak”, nem az idom teljes hosszában, ezért a szabad csővégek között jóval nagyobb távolság engedhető meg, mint a palástjavítóknál (jelenleg akár 200mm is lehet ez a távolság, de az új, hosszabb kivitelű REPAMAX fejlesztések esetében ez még sokkal több is lehet)
  • REPAMAX idomoknál, kitérő csőtengelyek esetén akár 10mm-es lépcső is lehetséges
  • A REPAMAX idomok hidraulikus tömítőgyűrűi lehetővé teszik a csőpaláston történő tömítést akár folytonos csőmozgás közben is
  • Fentiek alapján a REPAMAX leginkább a csőkötések lokális, azaz kiváltás nélküli pótlására alkalmas (SIMPLEX, REKA, polietilén- vagy acélcső tompavarrat stb.)

A fent részletezett belső- (a gumi tömítőelem kialakításában jelentkező) konstrukciós különbségek rejtik magukban a talán legfontosabb eltérést a két termékcsalád között:

a palástjavítók esetében (természetükből adódóan) MINDIG,
a REPAMAX kötő javító idomok esetén (hidraulikus tömítésük miatt) pedig SOHA nem realizálódik a KÚSZÁS jelensége!

Mi az a kúszás? Hol érhető tetten ez a jelenség az egyes nemfémes szerkezeti anyagokban? Milyen káros következményei vannak?

  1. csavarszorítás (piros-sárga nyilak) hatására a palástjavító belső gumi bélése felveszi és 100%-os mértékben KITÖLTI a térben számára rendelkezésre álló helyet (zöld nyilak, körkörösen)
  2. így az életciklus kezdeti szakaszában megvalósul a cseppmentes tömítés
  3. a csavarszorításból adódó feszültség időben állandó, azonban …
  4. ezután, még az életcikluson belül következik a KÚSZÁS időszaka: változatlan csavarmeghúzási nyomaték mellett a gumielem elveszíti kezdeti tömörségét, „lazulni” kezd, amit a felhasználó TÖMÍTETLENSÉG, CSEPEGÉS, VÍZ- VESZTESÉG formájában tapasztal (ld.: idő – feszültség diagram)

Ez a kúszás jelenségének elvi alapja és magyarázata. Ennek gyakorlati bizonyítása céljából hoztuk létre az alábbi kísérleti berendezést, mellyel egy időben, azonos hidraulikai paraméterek mellett terheltük / vizsgáltuk a KRAUSZ REPAMAX© kötő-javítóidomot és egy kereskedelemben kapható palástjavítót is (a képen kitakarva), a kúszás jelenségének tekintetében.

A nyomáspróba-szivattyú által létrehozott, 6bar -os statikus nyomás hatott a REPAMAX -ra és a palástjavítóra is. Miközben a teljes kísérleti ciklus alatt állandó értéken tartottuk a 6bar nyomást a nyomáspróba szivattyú segítségével, ugyanakkor a palástjavító csavarfeszítési nyomatékértékeit nem változtattuk a kezdeti, cseppmentes állapot elérése után.

A 8. kísérleti napon jelentek meg először a kúszásra utaló fizikai jelenségek, elsősorban a palástjavító szélein megjelenő buborékok formájában, mindez állandó közeg- és nyomásvesztéssel kísérve (kék nyíllal jelölve a fotón)

Mit jelent ez a felhasználó számára?

Elsősorban azt, hogy közegszivárgással együtt járó meghibásodások esetén igen nagy valószínűséggel, előbb-utóbb jelentős mértékű vízveszteség fog fellépni ugyanazon a hibahelyen, mivel az elföldelt palástjavítók feszítő csavarjainak utánhúzására a gyakorlatban, értelemszerűen nincs lehetőség, de ez egy idő után már amúgy sem segítene az idom szivárgásán.

A hazai vízszolgáltatók vízveszteségéhez jelentős mértékben járulnak hozzá az ilyen, és ehhez hasonló szivárgó idomok. Ennek hatalmas mennyiségét szemlélteti az alábbi, elvi ábra (forrás: AVK)

Az ábra mutatja a cseppek számát másodpercenként, vagy a folytonos szivárgást többféle, megszakítás nélküli vízszálátmérővel

Végezetül tekintsük át még egyszer a KRAUSZ REPAMAX© legfontosabb felhasználói előnyeit:

Összefoglalásképpen pedig koncentráljunk a sok felhasználói lehetőség közül egyet kiválasztva, azaz például az azbesztcementcsövek kötésének lokális, kivágás nélküli javítására

Milyen extra előnyöket nyújt ez a helyben történő hibaelhárítás a felhasználó számára, a kiváltásos / kivágásos csőjavítással szemben?

pl. élőmunka ráfordítás szempontjából:

kiváltás, kivágás esetén

REPAMAX alkalmazása esetén

pl. gépidő felhasználás szempontjából:

kiváltás, kivágás esetén

REPAMAX alkalmazása esetén

pl. a tervezett anyagköltség és hibajavítási időszükséglet szempontjából:

pl. az egyéb, járulékos költségek tekintetében:

kiváltás esetén:

  • a betoldott csődarab anyagköltsége
  • az elfolyó víz mennyisége
    (akár több száz köbméter is lehet, a kizárási helyek távolságától függően)
    a szolgáltatás hosszabb szüneteltetéséből adódó bevételkiesés, valamint:
  • a csavarszorítás miatti járulékos feszültségek bevitele a rossz állapotú csőbe, ami újabb és újabb csőtörések kiindulási pontja lehet, ezen kívül
  • a gumi kúszása, ernyedése miatt a csavarok utánhúzása, ami ebben az esetben elkerülhetetlen

REPAMAX alkalmazása esetén:

  • NINCS csőbetoldás
  • NINCS (vagy csak minimális) elfolyó víz
    (kizárás nélkül, akár nyomás alatt is, azonnal szerelhető) elhanyagolható a szolgáltatásból kiesett idő
  • a hidraulikus tömítési elv miatt NINCS befeszülés, NINCS újabb csőtörés, azaz egy lépésben valósítható meg a VÉGLEGES hibaelhárítás,
  • NEM SZÜKSÉGES a csavarok utánhúzása

Az így felszabadított élőmunka, gépidő, anyag-, továbbá egyéb, járulékos költségek, valamint időszükséglet-megtakarítás az adott Vízmű HATÉKONYSÁGÁNAK, RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI KÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSÉT jelenti a hibaelhárításban
(egy időszakra vetítve több és olcsóbb hibaelhárítás megvalósítását teszi lehetővé)

Mindezt képekben összefoglalva:

Örömmel osztjuk meg ezt a sok-sok 2022-es eseményt, változást és fejlődést Tisztelt Olvasóinkkal.

Ezek jegyében kívánunk minden Partnerünknek Békés Karácsonyt és sikerekben, egészségben gazdag Újesztendőt.

Bojkó Gábor
CEO