TISZTELT MOZAIK OLVASÓ!
Szokásunkhoz híven nyári lapszámunkba is igyekeztünk úgy a gázipari, mint a vízellátással kapcsolatos információk iránt érdeklődő Partnereink számára is érdekes témákat, szakmai újdonságokat összegyűjteni.
Szinte az egész világ energiaellátását érinti a hagyományos, fosszilis energiahordozóktól történő fokozatos eltávolodás, és ennek csak egyik oka a környezetvédelem, a környezettudatosság egyre növekvő igénye. Hogy ez mennyiben érinti az EUROFLOW Zrt által forgalmazott hálózati anyagokat? Van ennek az energiagazdálkodási folyamatnak egy speciális szakterülete: a hidrogéngáz bekeverése a földgázba.
A hidrogéngáz előállítása többek között történhet elektrolízis útján, vízbontással is. Ez a folyamat nem jár lokális károsanyag kibocsátással, majd a keletkezett hidrogén felhasználása sem, különösen akkor, ha a villamos energia előállítása is környezetkímélő módon történik.
Az utóbbi években már csak azért is az érdeklődés középpontjába került ez a módszer, mert a megújuló energiaforrások terjedésével sok országban kulcskérdéssé vált, hogy mit lehetne kezdeni az időszakos többletben rendelkezésre álló villamos energiával. A földgázba bekevert hidrogéngáz elégetése során pedig vízgőz keletkezik, ami ugyancsak a földgáz- felhasználás ökológiai lábnyomát csökkenti.
Most már csak azokat a kérdéseket kell megválaszolni, hogy milyen maximális térfogatszázalék-arányban (V/V%) keverhető a hidrogéngáz a földgázba, illetve, hogy ennek milyen fizikai, kémiai, üzemtani hatásai vannak a gázhálózatok általunk forgalmazott elemeire (fémes- és nemfémes csövek, idomok, csőkötések, elzárók stb.) Erről a rendkívül izgalmas kérdéskörről szól első írásunk.
Következő információs anyagunk bepillantást enged a KRAUSZ cég R&D részlegébe, ahol a már jól ismert hidraulikus, nyomás által támogatott tömítéssel rendelkező kötő-javító idomok folyamatos konstrukciós-, gyártás- és gyártmányfejlesztése történik.
Mindemellett úgy a hagyományos, mint a legújabb szerkezeti kialakítások esetében is egyre újabb és újabb felhasználásokra, alkalmazási lehetőségekre tesznek javaslatot a KRAUSZ fejlesztői.
Sőt, sok esetben maga a felhasználói, alkalmazói tudásbázis és tapasztalat (azaz például a hazai szerelők ötletei) jelentik azt az alapot és inspirációt, mely a KRAUSZ termékek egyre bővülő felhasználását eredményezi. Ezekre a fejlesztési folyamatokra mutatunk nagyszerű példákat írásunkban.
Már régóta terveztünk egy összehasonlító elemzést a „hagyományos” palástjavítók és a hozzájuk képest korszakváltást jelentő REPAMAX kötő-javítóidomok vonatkozásában. E téma aktualitását többek között az is adja, hogy a hazai víz- és szennyvízhálózatokhoz köthető feladatok, az azokra fordítható pénzeszközök körén belül egyre inkább prioritást élveznek a rövid szakaszokra koncentráló, állapotjavító felújítások és hibaelhárítások, szemben a teljes hálózatcserékkel, és a nagyobb hálózatrekonstrukciókkal.
Az összehasonlító analízis készítésének szempontjai:
- a konstrukciós,
- az ebből következő funkcionális
- és gazdasági vonatkozások
összevetése voltak, szigorúan az objektivitás talaján maradva, azaz szándékosan egyik oldalnak sem kedvezve. Reményeink szerint ezért lesz különösen érdekfeszítő az összehasonlítás végeredménye, amit örömmel ajánlunk tisztelt Olvasóink figyelmébe!
Szakmai újdonságokat ígértünk Partnereinknek e Bevezető elején. Izraeli PLASSON gyártónk és beszállítónk bőséggel ellátja a hazai felhasználókat e téren is. A „Double Repair Saddle”, azaz a Kétoldalú elektrofúziós javító nyeregidom egy régi piaci igényt elégített ki idei, év eleji megjelenésével. Az elszorítás, vagy bármi egyéb, a cső fizikai roncsolódása után következő csőfelújítás- és megerősítés fontos eszköze lehet a két darabra bontható és mindkét részében különálló fűtőszállal rendelkező elektrofúziós javítóidom. Ugyancsak a PLASSON gyártmányfejlesztőinek terméke a „Flanged Branch Saddle” (karimás leágazó nyeregidom), mely egy termékben egyesít egyszerre három innovációt is:
1., a leágazó karima „nyak-hossza” testre szabható a felhasználó igényeinek megfelelően,
2., formabontóan új alsó huzalos rögzítéssel rendelkezik, valamint
3., adott a megfúrás előtti nyomáspróbázás lehetősége is a felhasználó számára.
Végezetül a mechanikus rögzítésű „PLASSADDLE TAPPER MALE”, azaz az orsómenetes leágazással rendelkező „PLASSADDLE” fantázianevű, nyomás alatti megfúró idomot mutatjuk be. Ez a termék is (hasonlóan az előző karimás leágazó nyeregidomhoz) azért különleges, mert egyszerre testesít meg több újítást is:
- a fővezetéki csatlakozás alsó és felső pontjának innovatív kialakítása,
- a megfúró leágazásának egyszerűsített megoldása mind-mind izgalmas részleteket rejt a szakmai érdeklődő
számára.
Szokásos referenciafotó-összeállításunkat is átnyújtjuk Tisztelt Olvasóink számára. Két érdekes beépítést választottunk ki ebben a lapszámban: egy DMRV területen megvalósult mosatóakna felújítást, valamint egy Fővárosi Vízművek területen, de Budapesten kívül (a Szentendrei szigeten) történt azbesztcement csőkötés javítását mutatjuk be sok-sok képanyag segítségével, az érintett szolgáltatók szíves hozzájárulásával.
Végezetül pedig (kiemelt referenciaként) a PLASSON Ser1 idomok alkalmazását szemléltetjük a vízellátásban bekötések, hálózatépítés és egyéb, a vízépítéshez köthető tevékenységek bemutatásán keresztül.
A nyári pihenés és feltöltődés mellett tartalmas olvasást is kíván az
HIDROGÉNGÁZ BEKEVERÉS A FÖLDGÁZBA
Cikkünk megírásának alapja az a közelmúltban, az interneten megjelent hír volt,
mely szerint Németország és Norvégia egy közös hidrogénvezeték megépítését tervezi.
Külön távvezeték két ország között, kifejezetten hidrogéngáz szállítására? Ez az önmagában is technológiai szenzációnak számító információ keltette fel először érdeklődésünket. A cikk szerint:
… >>Németország és Norvégia a két országot összekötő hidrogénvezeték építését fontolgatja. … Most egy megvalósíthatósági tanulmányt terveznek készíteni a projektről, amelynek célja, hogy zöld hidrogént szállítsanak Norvégiából Németországba.
Robert Habeck német gazdasági miniszter és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök közös nyilatkozata szerint a következő időszakban „rendkívül fontos lesz felgyorsítani az alternatív energiaforrások fejlesztését és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítését Európában.”<< …
A hír két szempontból is fontos és mindkettő az elégetett földgáz fizikai mennyiségének csökkentése irányába hat.
Hogyan lehet csökkenteni az elégetni szándékozott földgázigényt? Úgy, ha (nem rontva ezzel a földgáz égéshőjét és egyéb fizikai tulajdonságait sem) a földgáz helyett és mellett más éghető gázokat is egyszerre használunk fel a földgázzal együtt a legtöbb technológiai folyamat során. Erre kiválóan alkalmas a hidrogéngáz, bekeverve a földgázba, akár 20-30 térfogatszázalék arányt is elérve!
Mi az a két szempont, melyek a felhasznált földgáz mennyiségének csökkentése mellett szólnak?
Aktuális szempont a külső beszállítóktól való energiafüggőség szintjének lehetőség szerinti minimálisra szorítása.
Hosszú távú szempont pedig a földgáz égetése után keletkező, környezetkárosító anyagok mennyiségének és azok hatásának, más szavakkal a földgáz ökológiai lábnyomának csökkentése.
Ahogyan a MOZAIK bevezetőjében is fogalmaztunk: a hidrogéngáz előállítása többek között megvalósítható elektrolízis útján, a víz elektrolitikus bontásával is. Ez a folyamat (optimális esetben) nem jár lokális károsanyag kibocsátással, majd ezek után a keletkezett hidrogén felhasználása sem, különösen akkor, ha a villamos energia előállítása is környezetkímélő módon történik.
Az utóbbi években már csak azért is az érdeklődés középpontjába került ez a módszer, mert az időjárástól függő- és az attól független megújuló energiák terjedésével egyre nagyobb mennyiségben, időszakos többletben áll rendelkezésre a „zöld” villamos energia is. A földgázba bekevert hidrogéngáz elégetése során pedig vízgőz keletkezik, ami ugyancsak a földgáz-felhasználás ökológiai lábnyomát csökkenti.
Többek között a Miskolci Egyetem Gázmérnöki Intézeti Tanszékén, Dr. Szunyog István int. tsz. vez. egyetemi docens és Szombati-Galyas Anna Bella egyetemi tanársegéd vezetésével folynak jelenleg is az arra irányuló kutatások (és a DUNAGÁZ Gázipari Szakmai Napok keretében egy erre vonatkozó előadásuk is el fog hangozni), hogy a földgázba bekevert hidrogén (a mennyiség függvényében) hogyan változtatja meg a földgáz égéshőjét és egyéb fizikai tulajdonságait.
A szakmai részletektől eltekintve, röviden elmondhatjuk, hogy NEM RONTJA azokat, csak a gázelegy lángterjedési sebességét növeli meg a hidrogén, annak nagyságrendekkel nagyobb égési terjedési sebesége miatt, a földgázhoz hasonlítva.
Rendelkezésre áll tehát egy nagyszerű elmélet (erős gázipari-, szakmai és környezetvédelmi alapokkal), valamint egy kiváló fizikai tulajdonsággal rendelkező gázkeverék. Adódik a kérdés: e gázelegy milyen hatással lesz az annak tárolására és szállítására szolgáló gázhálózati elemekre? E kérdésfeltevés alapját azok a legkevésbé sem jogosulatlan „félelmek” jelentik, melyek szerint a hidrogéngáz behatolása a nemfémes és fémes anyagszerkezetekbe, és/vagy utóbbiak bevonatába teljesen más hatásmechanizmusok alapján történik, mint az eddig használatos földgáz, továbbá a hálózati elemek tömítési tulajdonságai is várhatóan másképpen viselkednek a hidrogéngáz atomi méretei miatt.
Ezért volt elengedhetetlen az összes érintett gyártónk és beszállítónk egyenként történő nyilatkozattételének beszerzése arra vonatkozóan, hogy a földgázba bekevert hidrogén nem fog sem fizikai, sem üzemtani, sem a várható élettartamot érintő problémákat okozni a gázhálózatokban.
E kérdéskör „élharcosa”
a Mannesmann Line Pipe „H2READY” csöve
melynek teljes gyártás- és gyártmányfejlesztési folyamata, az acél alapanyag ötvözőinek optimalizálása, valamint a belső csőbevonat célirányos fejlesztése, mind-mind kifejezetten a hidrogénszállítás megvalósíthatósága érdekében történtek.
Többi gázipari beszállítónk is (a fémes AEON gáztolózárak és a nemfémes BANIDES gáz gömbcsapok, valamint a PLASSON és EUROSTANDARD elektrofúziós és tompahegesztésű idomok tekintetében) egyértelműen pozitív nyilatkozatokat tettek a hidrogén-bekeverés vonatkozásában, azaz eloszlatták a fenti „félelmeinket” és ilyen formában készen állnak a jövő kihívásaira, termékeik beépítésének jóváhagyásával, akár a hidrogén-földgáz keverékkel üzemelő hálózatokba is!
KRAUSZ FEJLESZTÉSEK – KÖZKÍVÁNATRA
Milyen újdonságokkal, gyártmányfejlesztésekkel jelentkezett az elmúlt időszakban a KRAUSZ cég R&D Osztálya?
Lássunk egy-egy példát a legújabb gyártmány- fejlesztésre és a már meglevő termékkör egy új felhasználására is. Mindenekelőtt azonban egy kis ismétlés:
1. A KRAUSZ termékek nyomás által támogatott, hidraulikus, a kerület mentén, körkörösen elhelyezkedő zárt tömítőgyűrűkkel rendelkeznek. Ez a nemzetközi szabadalmi oltalom alatt álló találmány eredményezi azt, hogy a csőpaláston cseppmentesen tömített csövek mindvégig ebben a tömített állapotban maradnak, akár még MOZGÓ CSŐVÉGEK (pl. talajsüllyedés) esetén is.
2. Ez a hidraulikus tömítőgyűrű kétrétegű, amely két rétegből a külső a nyomás által támogatott kivitelű (ld. fent), a belső pedig valamilyen módon eltávolítható, ugrásszerűen megnövelve ezzel az idom csőbefogadó képességét. DN300 HYMAX méretekig e belső gyűrű ki-be hajtogatható, nagyobb csőméreteknél, valamint REPAMAX esetében pedig kitéphető, de vissza már nem helyezhető.
És most lássuk az újításokat:
A hazai felhasználók nagy része már megértette a KRAUSZ REPAMAX egyik legfontosabb üzenetét, miszerint, ha egy hibaelhárítás helyben is megoldható kivágás és csőbetoldás nélkül, akkor ezt a módszert érdemes előnyben részesíteni.
Ezek után joggal merült fel az a felhasználói igény, hogy a kivágás és csőbetoldás elhagyása egyre nagyobb (hosszabb) csőtengely-irányú hibák esetén is legyen megvalósítható!
E hazai kezdeményezésre reagált a KRAUSZ cég, amikor megalkotta a DN 650-es méretben és felette már rendelhető REPAMAX -okat, 430, vagy akár 580 mm szerkezeti hosszban is (így 1db REPAMAX idommal is szerelhető az extra nagy méretű hibahely, kiváltás helyett)
A termékfejlesztés lényegi része itt az volt, hogy „csak” a hidraulikus tömítőgyűrűkkel rendelkező gumibélést kellett a szokásos 140/210/280mm helyett 430 és 580 mm szélességekben is legyártani. Ez egy gumi fröccsöntő szerszámmódosítást jelentett a gyakorlatban, továbbá a külső acélköpeny ehhez igazodó méretmódosítását és megerősítését is, a fenti kép szerint.
A másik idei fejlesztési ötlet a KRAUSZ REPAMAX -ok egy teljesen új felhasználási területére vonatkozott.
Ebben az esetben magát a gyártmányt nem kellett módosítani, de a fejlesztők egy új szakterületre, a gömbgrafitos öntvénycsövek, vagy a PE / PVC csövek tokjavítására javasolták a már meglevő terméket.
A hibás, pl. szivárgó öntvény, vagy PE/PVC tok eltávolítása után az így létrejött két hengeres csővéget már egy REPAMAX felhasználásával egymáshoz lehet kötni, ezzel egy lépésben megoldva a tokjavítást, sőt megelőzve a később, az esetleges csőmozgásokból adódó további szivárgásokat is!
PLASSON ÚJDONSÁGOK
Úgy tűnik a 2022-es nyári MOZAIK sok-sok újdonsággal, termékfejlesztéssel jelentkezik. Jól illeszkednek ebbe sorba a PLASSON új termékei is, melyeket az elektrofúziós és a mechanikus rögzítésű idomok köréből is válogattunk ‒ reméljük, a szakma iránt érdeklődő Olvasóink nagy örömére!
PLASSON ÚJDONSÁGOK
A „Double Repair Saddle”, azaz a Kétoldalú elektrofúziós javító nyeregidom egy régi piaci igényt elégített ki idei, év eleji megjelenésével.
Az elszorítás, vagy bármi egyéb, a cső fizikai roncsolódásával együtt járó tevékenység után következő csőfelújítás- és megerősítés fontos eszközét jelenti e két, egymástól elkülönült, független darabra bontható és mindkét részében különálló fűtőszállal rendelkező elektrofúziós javítóidom.
Ugyancsak a PLASSON gyártmányfejlesztőinek terméke a „Flanged Branch Saddle” (karimás leágazó nyeregidom), mely egy termékben egyesít egyszerre három innovációt is:
1., a leágazó karima „nyak-hossza” testre szabható a felhasználó igényeinek megfelelően,
2., formabontóan új alsó huzalos rögzítéssel rendelkezik, valamint
3., adott a megfúrás előtti nyomáspróbázás lehetősége is a felhasználó számára:
A huzalos alsó rögzítés szerelésének bemutatására, valamint a megfúrás előtti nyomáspróbázás szemléltetésére álljon itt néhány kép az ilyen típusú nyeregidomok szerelési utasításából is:
Végezetül a mechanikus rögzítéssel szerelhető „PLASSADDLE TAPPER MALE”, azaz az orsómenetes leágazással rendelkező „PLASSADDLE” fantázianevű, nyomás alatti megfúró idomot mutatjuk be.
Ez a termék is (hasonlóan a fenti karimás leágazó nyeregidomhoz) azért különleges, mert egyszerre testesít meg több újítást is: a fővezetéki csatlakozás alsó és felső rögzítő- (csukló-) pontjainak innovatív kialakítása, a megfúró leágazásának egyszerűsített megoldása mind-mind izgalmas részleteket rejt a figyelmes szakmai érdeklődő számára. (itt is kibővítve néhány szerelési képpel)
PALÁSTJAVÍTÓ vs. REPAMAX
Miért időszerű e két termékcsoport együttes, összehasonlító elemzése?
E téma aktualitása többek között abban is keresendő, hogy a hazai víz- és szennyvízhálózatokhoz köthető feladatok sorának áttekintésekor, valamint az azokra fordítható pénzeszközök körén belül egyre inkább prioritást élveznek a rövid szakaszokra koncentráló, állapotjavító tevékenységek, hibaelhárítások, szemben a teljes hálózatcserékkel, és a nagyobb hálózatrekonstrukciókkal.
A víz- és szennyvízhálózatok meghibásodása esetén (értékesítési statisztikáink szerint) nagy számban alkalmaznak a szerelők
vegyesen palástjavítókat és KRAUSZ
gyártmányú REPAMAX© idomokat is, mindkettőt általában hibaelhárítási célra. Érdemes tehát feltenni ezeket a kérdéseket:
- melyek a legfontosabb konstrukciós különbségek e két termékcsalád között?
- ezekből a szerkezetei eltérésekből milyen alkalmazástechnikai, funkcionális lehetőségek adódnak?
- végezetül pedig, mindezek összesítéseként, a felhasználó milyen előnyöket nyerhet a helyes és célszerű alkalmazás esetén?
Szögezzük le a legelején: amíg a palástjavítók elsősorban a csövek felszíni hibáinak korrigálására, ideiglenes és/vagy végleges kijavítására szolgálnak, addig a KRAUSZ REPAMAX© idomok (akár egy időben, egyszerre is) kettős funkcióval rendelkeznek: KÖTŐ- és JAVÍTÓIDOMOK. Hogyan lehetséges ez? Ennek megválaszolására kell részleteznünk a fenti 1-es kérdéskört, azaz a konstrukciós különbségeket.
1., Először is szembetűnő az idomok külső kialakításában látható különbség. Palástjavítók esetében általánosan elfogadott az átmérőtől függő, egy-, két- vagy háromoldalon feszített kialakítás
Habár ez a rögzítési megoldás lehetőséget nyújt az idomok esetén néhány milliméternyi +/- toleranciára, azaz minimális csőbefogadó képességre is, de mivel ez nem túl nagy érték, ezért ez egyben a palástjavítók egyik jelentős hátrányát is jelenti a REPAMAX -hoz képest.
Lássuk most, hogy ez a rögzítési módszer milyen a REPAMAX esetében. Szabadalommal védett gördülőpofás kialakítást láthatunk e termékcsalád esetében, mely az extra hosszú csavarszárak miatt akár 32mm csőbefogadást is eredményezhet (az első képen még záródás előtt láthatóak a pofák, azután pedig a zárás 2 fázisát bemutató elvi ábra látható):
Az idomok külső kialakításában is jelentős eltérések, fontos különbségek láthatóak az acélházon, azaz az idom testén: a palástjavító hosszanti hegesztésekkel, több darabból készül, a REPAMAX egy darabból, hajlítással gyártva, mechanikus rögzítéssel, hegesztés nélkül (ez a termékjellemző a tartósság, korrózióállóság szempontjából szól a REPAMAX mellett)
Tekintsünk ezek után az idomok belsejébe, mert itt van a két gyártmánycsalád közötti leglényegesebb különbség.
Palástjavítók esetén síklapú gumi, átfedéssel és sejt- mintázattal szolgálja a cső-paláston történő tömítést:
Ez pedig csak akkor működik megfelelően, ha körkörösen és az idom teljes szerkezeti hosszában lefedi a csőpalástot. Ez egyben azt is jelenti, hogy mozgó, elmozduló csövek esetén tömítésre képtelen. Csak fix, mozdulatlan cső esetén képes a cseppmentes tömítésre.
Milyen megoldást nyújt ezzel szemben a KRAUSZ REPAMAX? Ez a nemzetközi szabadalommal védett megoldás a két darab „hidraulikus tömítőgyűrű”,
vagy (más szavakkal) „nyomás által támogatott tömítőgyűrű” az idom végein:
Amint a rajzon is látható ez bőséges teret enged a csővégek szabad mozgásának és így megvalósítható a hibaelhárításon (a palásthibák javításán) túl a MOZGÓ / DINAMIKUS CSŐKÖTÉS is.
Amennyiben pedig ez az üreges gyűrű
kétrétegű, melyből a belső igény esetén eltávolítható, akkor a tolerancia, a befogadó képesség is megnövelhető akár 32 mm-ig:
2., Fentiek alapján íme a megvalósítható funkciók áttekintése REPAMAX esetében, a palástjavítókhoz viszonyítva:
- Mivel a REPAMAX idomok csak a „végeken dolgoznak”, nem az idom teljes hosszában, ezért a szabad csővégek között jóval nagyobb távolság engedhető meg, mint a palástjavítóknál (jelenleg akár 200mm is lehet ez a távolság, de az új, hosszabb kivitelű REPAMAX fejlesztések esetében ez még sokkal több is lehet)
- REPAMAX idomoknál, kitérő csőtengelyek esetén akár 10mm-es lépcső is lehetséges
- A REPAMAX idomok hidraulikus tömítőgyűrűi lehetővé teszik a csőpaláston történő tömítést akár folytonos csőmozgás közben is
- Fentiek alapján a REPAMAX leginkább csőkötések lokális, azaz kiváltás nélküli pótlására alkalmas (SIMPLEX, REKA, polietilén- vagy acélcső tompavarrat stb.)
Képekben összefoglalva:
3., Koncentráljunk ezután a sok lehetőség közül egyet kiválasztva, azaz például az azbesztcementcsövek kötésének lokális, kivágás nélküli javítására
pl. az egyéb, járulékos költségek tekintetében:
kiváltás, kivágás esetén
- a betoldott csődarab anyagköltsége
- az elfolyó víz mennyisége (akár több száz köbméter is lehet, a kizárási helyek távolságától függően) a szolgáltatás hosszabb szüneteltetéséből adódó bevételkiesés, valamint
- a csavarszorítás miatti járulékos feszültségek
bevitele a rossz állapotú csőbe, ami újabb és újabb
csőtörések kiindulási pontja lehet, ezen kívül - a gumi kúszása, ernyedése miatt a csavarok utánhúzása, ami ebben az esetben elkerülhetetlen
REPAMAX alkalmazása esetén
- NINCS csőbetoldás
- NINCS (vagy csak minimális) elfolyó víz
(kizárás nélkül, akár nyomás alatt is, azonnal szerelhető) elhanyagolható a szolgáltatásból kiesett idő - a hidraulikus tömítési elv miatt NINCS befeszülés, NINCS újabb csőtörés, azaz egy lépésben VÉGLEGES a hibaelhárítás,
- NEM SZÜKSÉGES a csavarok utánhúzása, ami ebben az esetben elkerülhetetlen
Az így felszabadított élőmunka, gépidő, anyag- és járulékos költségek, valamint időszükséglet- megtakarítás az adott Vízmű HATÉKONYSÁGÁNAK, RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI KÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSÉT jelenti a hibaelhárításban (egy időszakra vetítve több és olcsóbb hibaelhárítás)
Képekben összefoglalva:
REFERENCIA SZERELÉSEK, ESETTANULMÁNYOK ÉS HELYSZÍNI FOTÓK
(az érintettek szíves hozzájárulásával)
Csokorba szedtük tisztelt Olvasóink számára az elmúlt tavaszi időszak legérdekesebb szakmai referenciáit.
Először a Fővárosi Vízművek területén, a Szentendrei sziget déli nyúlványán megvalósult azbesztcement csőszerelést (hibaelhárítást) mutatjuk be
A DN400-as méretű azbesztcementcső kötésének meghibásodását és a hibaelhárítás nehézségét is ugyanaz a jelenség okozta, nevezetesen, hogy a csőszálak megsüllyedése miatt jelentős mértékű lépcső és szöghiba valósult meg a két csővég között (ld. képeink):
Az esztergált csővégek letisztítása és gondos átmérő meghatározása tette lehetővé a REPAMAX kötő- és javítóidom gyors és szivárgás mentes felhelyezését. Nyomáspróba után már vissza is temethették a csőhiba helyét, mert a csavarokat nem kellett utánhúzni, a hidraulikus gumitömítés ugyanis biztosan nem fog „kúszni”
Második referencia fotósorozatunk a DMRV Zrt szolgáltatási területén, Érsekvadkert közelében mutatja be egy mosatóakna felújításának lépéseit.
Az elhasználódott hálózati elemek eltávolítása után az aknában két szabad acélcsővég maradt. A feladat az volt, hogy ezek közé egy DN400-as méretű tolózárat kellett beilleszteni. Lássuk mindez hogyan történt?
A csőkötésre használt, tok-tokos kivitelű KRAUSZ HYMAX© idom névleges mérete DN350, melynek teljes befogási tartománya 378 ‒ 434 mm között volt.
- alsó mérettartománya (azaz a belső gumigyűrű eltávolítása nélkül): 378 ‒ 408 mm
- felső mérettartománya (azaz a belső gumigyűrű eltávolítása után): 406 ‒ 434 mm
Ezért mutatja fenti második képünk azt, hogy a „PE-oldal” esetében, a d400 mm-es hegtoldathoz nem kellett a belső gumigyűrűt eltávolítani, ezzel szemben az „acélcső-oldalon” az acélcső erősen korrodált, ezért megnövekedett külső átmérője miatt a belső gumigyűrű eltávolításra került. (ez a szereléstechnológiai lépés látható a képen)
A további szerelésre kész, 2db „acélcső-HYMAX-lazakarima-hegtoldat” összeállítást mutatja fenti első képünk. Az így létrejött DN400 karimapár közé már gond nélkül beilleszthető volt a DN400-as méretű tolózár (természetesen csak a csőtengely-irányú hosszméretek gondos ellenőrzése és beállítása után). Ebben a szereléstípusban HÚZÁSBIZTOSÍTÁSRA NEM VOLT SZÜKSÉG!
Összefoglalásképpen tehát elmondhatjuk, hogy mindkét fenti referenciamunka esetében jelesre teljesítettek a KRAUSZ termékek, mivel az adott hálózatszerelési / felújítási feladatok optimális megoldását a KRAUSZ REPAMAX© és HYMAX© termékei jelentették.
PLASSON SER1 REFERENCIÁK
Az izraeli PLASSON cég már hosszú évek óta szállítja Magyarországra és a világ minden tájára is egyik legfontosabb „sikertermékét” a ser1 mechanikus, szorítógyűrűs gyorskötő termékcsaládját.
A téma aktualitását és fontosságát mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy napjainkban a PLASSON ser1 idomcsaládot (megbízhatóság, tartósság és hosszú élettartam tekintetében) már egyenrangúként tartja számon a vízszerelő szakma az elektrofúziós technológiával. Az pedig, hogy semmilyen szerszám nem szükséges a beszerelésükhöz, használat után pedig roncsolásmentesen visszabontható a PLASSON ser1 rendszer, még bizonyos szempontból az elektrofittingek elé is pozícionálja a ser1 családot.
Hasonló jellegű mechanikus csőkötések korábban is elérhetők voltak a vízszerelők számára. Összefoglaljuk röviden azokat a szempontokat, melyek áttörést hoztak a PLASSON ser1 idomcsalád számára és versenytársai fölé emelték azokat:
anyag
- forradalmi újítás volt a vegyipar, azon belül a műanyag- gyártás 21. századi, legújabb felfedezéseinek alkalmazása a termékfejlesztés- és előállítás folyamán:
- ház: Polypropylene, magas fokú copolymer.
- anya: Polypropylene, magas fokú copolymer.
- osztott gyűrű: Polyacetal
- fentiek extrém magas fokú mechanikus terhelhetőséget tettek lehetővé a PLASSON ser1 idomcsalád számára
- korábban erről a Budapesti Műszaki Egyetemen készült egy terheléses vizsgálat
- alábbi képeinken is jól láthatóak az idomok számára kihívást jelentő és a teljesítőképességük határait feszegető fektetési-, talaj-, üzemtani- és egyéb körülmények
konstrukció
- a belső ütköző gyűrű és a cseppmentes szerelést lehetővé tevő „O” gyűrű maximális távolsága teszi lehetővé azt, hogy a csővég levágása során megengedett a merőlegestől való, kisebb mértékű eltérés, ami a szerelők munkáját teszi könnyebbé
- az anya és az osztott gyűrű kúpfelületen történő találkozása önbeálló képességgel ruházza fel a PLASSON ser1 idomcsaládot, mely a tekercsben tárolt csövek esetén ugyancsak nagy könnyebbséget jelent a felhasználónak
szereléstechnológia:
- ENNÉL EGYSZERŰBB NEM IS LEHETNE !!!
- a behatolási mélység meghatározása után egyszerűen, egy mozdulattal, szerszámhasználat és lazítás nélkül a csővég a PLASSON ser1 idomba tolható és máris készen van az akár 16bar üzemi nyomású, húzásbiztos csőkötés!
roncsolásmentes visszabonthatóság
(akár többször is)
- szemben az elektrofúziós polietilén csőkötés technológiával, mely csak roncsolással bontható, a PLASSON ser1 idomcsalád (akár többször is) visszabontható és újrahasznosítható
- ennek például az ideiglenes vízellátás céljait szolgáló, úgynevezett „repülő vezetékek” kiépítése, visszabontása és egy másik munkaterületen történő ismételt felépítése esetében van kiemelt fontossága
Mindezek fényében lássuk most referencia fotóinkat a felhasználók szíves hozzájárulásával. A könnyű és gyors szerelhetőségnek, a tartós és hibamentes üzemnek a képeken látható extrém feltételek esetén kiemelt fontossága van.
TIGÁZ BESZÁLLÍTÓI ELISMERÉS
Az EUROFLOW Zrt büszke arra, hogy a tavalyi év után, immár másodszor, most a 2021-es év beszállítói tevékenységének elismeréseképpen, a TIGÁZ ismét cégünket jutalmazta az „ÉV BESZÁLLÍTÓJA 2021 DÍJ” odaítélésével.
Köszönjük a lehetőséget, hogy már több évtizede együtt dolgozhatunk az OPUS TIGÁZ Zrt. -vel!